Chicagoi Magyar Baptista Gyülekezet

Kezdőlap

Hitvallás

Hirek

Képek

Prédikációk

Elérhetőség

Blog

Linkek

Hitvallás

 

 

1. A Szentírás

 

Hisszük, hogy a Szentírás (az Ószövetség 39 és az Újszövetség 27 könyve) Isten kinyilatkoztatott Igéje. E muvet a Szentlélektol ihletett emberek írásaiból az egyház a Lélek ösztönzésére és útmutatása szerint állította össze. Isten gondviselése a Szentírás könyveit - keletkezésük és továbbadásuk során - minden lényeges hibától megorizte. A Szentírás részleteiben és egészében a legtökéletesebb isteni igazságot közli velünk. Belole megismerhetjük Istent, az örök élethez vezeto utat és azokat az elveket, amelyek alapján Isten meg fogja ítélni az emberiséget. A teljes írás - összefüggéseiben és a Szentlélek világosságában értelmezve - a keresztyén hitélet tévedhetetlen és kielégíto szabályozója legfobb tanácsadónk a mindennapi élet dolgaiban és a legtökéletesebb próbako, amellyel minden emberi hagyományt, tanítást és gyakorlatot megvizsgálhatunk.

 

 

2. Az egy igaz Isten

 

Hisszük, hogy van egy élo, valóságos és örök Isten, aki végtelenül bölcs, mindenható, mindenütt jelenvaló, személyes szellemi valóság. Tökéletes, szent lénye egyedül méltó teljes szeretetünkre, hódolatunkra és engedelmességünkre. Az egy Isten Atyának, Fiúnak és Szentléleknek jelenti ki magát a Szentírásban.

 

Az ATYA: eredete, oka és célja minden létezonek. Fönntartja és kormányozza a világmindenséget, amelyet a láthatatlanból teremtett hatalma szavával.

 

A FIÚ: a láthatatlan Isten képmása, aki által és akire nézve teremtetett minden. Valóságos Isten, aki az emberiség megváltásáért hozzánk hasonló emberi testet öltött magára istenségére nézve öröktol az Atyától való, emberi létére nézve pedig az idonek teljességében Szentlélektol fogantatva, szuz Máriától született.

 

A Szentlélek: Isten személyes jelenlétének hordozója a teremtett világban. Biztosítja a teremtettség rendjét és általa valósulnak meg Istennek a világban elhelyezett törvényei és igazságai. A Szentlélek készítette elo a megváltást, vele gyozött Jézus Krisztus a bun és a halál felett. Általa válik elérhetové a Fiú szabadítása és jut céljához az Atya üdvözíto akarata.

 

Valljuk, hogy Isten egy-valósága és a kinyilatkoztatásokból megismert hármassága között nem szükséges az ember okoskodása bármely szétválasztó vagy egyezteto kísérlete, mert ezt a kijelentésbeli tényt elsosorban nem magyaráznunk kell, hanem hittel elfogadnunk.

 

 

3. Az ember teremtése, bune és bukása

 

Hisszük, hogy az embert Isten teremtette saját képére és hasonlatosságára, jónak és igaznak. Isten az embert a föld porából formálta és az élet lelkét lehelte belé. Bölcsességgel és hatalommal ruházta föl és az érzékelheto világban mindent uralma alá vetett. Alkalmassá tette arra, hogy vele, mint teremtojével közösségben, az O dicsoségére éljen. Szabadságot ajándékozott néki, hogy önként utasíthassa el magától a gonoszt és önként választhassa a jót. Az ember azonban a Sátán kísértésének engedve, vétkezett teremtoje ellen. Bunbeesése folytán testileg-lelkileg a bun és a halál uralma alá került. Elveszítette a teremtésben nyert isteni képmás jellemvonásait és eredeti adottságait csak korlátozottan fejtheti ki.

 

 

4. Az ember megváltása

 

Hisszük, hogy a bun uralma alatt élo ember megváltása kegyelembol, Jézus Krisztusnak, Isten egyszülött fiának közbenjáró áldozata által történt. O az isteni törvény követelményeit önként és engedelmesen betöltve, kereszthalálával teljes engesztelést szerzett buneinkért, harmadnapon föltámadott megigazulásunkért, azután fölment a mennybe és az Atya jobbján - mint egyetlen közbenjáró Isten és ember között - esedezik érettünk.

Hisszük,. hogy Isten - öröktol fogva elvégzett kegyelmi döntése szerint - minden bunösnek, személyválogatás nélkül fölkínálja a Jézus Krisztus által szerzett megváltást. Az ember saját maga dönthet, hogy elfogadja vagy elutasítja a fölajánlott kegyelmet.

 

 

5. A hit

 

Hisszük, hogy Isten örökkévaló kegyelmébol képessé teszi az embert arra, hogy ot megismerje és szent Igéjét értelmével megragadja és szívébe fogadja. A befogadott Ige által az ember hithez jut és kedvessé válik Isten elott, üdvbizonyosságot nyer és a láthatatlan valóságok felol meggyozodésre jut.

A hit egyrészt ismeret, amely által igaznak tartjuk Isten kijelentéseit, akár képesek vagyunk felfogni azokat, akár nem; másrészt eros bizalom mennyei Atyánkban. Az igazi hit bizonyítékai a jócselekedetek, amelyek nélkül a hit halott önmagában.

 

 

6. A megtérés és újjászületés

 

Hisszük, hogy a megtérés által a bunös ember a kárhozat állapotából az üdvösség útjára lép. A megtéro bunös - Isten Igéje és a Szentlélek munkája nyomán - fölismeri, megutálja és megvallja buneit; Isten jogos és igazságos ítélete alól az egyetlen szabadítóhoz, Jézus Krisztushoz menekül, és hit által elnyeri bunei bocsánatát.

Hisszük, hogy Isten a hittel hozzátéro ember Igéje és Szentlelke által újjászüli, újjáteremti, és képessé teszi arra, hogy a Jézus Krisztus iránti szeretettol áthatva, Isten akarata szerint éljen. Az újjászületés valóságát a Jézus Krisztus példája szerinti élet bizonyítja.

 

 

7. A megtérés és újjászületés

 

Hisszük, hogy a megigazulás Isten kegyelmes cselekvése, amellyel az Úr Jézus Krisztusban hívo, újjászületett bunösnek fölmentést ad a bunösség vádja és a bunért való ítélet alól és igaznak nyilvánítja. A megigazításban nem saját, igazságos cselekedeteink, hanem egyedül Jézus Krisztus áldozata és igazsága alapján, hit által részesülünk. A megigazítás gyümölcse az Istennel való közösség és békesség.

 

Hisszük, hogy Isten a Jézus Krisztusba vetett hit által nem csak megigazítja, hanem gyermekévé is fogadja az újjászületett embert. Elküldi szívébe a fiúság Lelkét, aki által úgy járulhat Istenhez, mint Atyjához. Megajándékozza az istenfiúi szabadsággal és kiváltságokkal. Szükség szerint megfenyíti, de nem taszítja el soha magától, hanem fölkészíti arra, hogy Jézus Krisztus örököstársaként az O kibeszélhetetlen dicsoségének részese lehessen az örökkévalóságban.

 

 

8. A megszentelodés és megtartás

 

Hisszük, hogy a megszentelodés a Szentlélek munkája által végbemeno folyamat, amelyben az újjászületett ember fokozatosan halad az erkölcsi és lelki tökéletesség felé. A hívo ember megszentelodését elosegíti az önvizsgálat, az önmegtagadás, a buzgó imádság, az igetanulmányozás és a közösség gyakorlása.

Hisszük, hogy a megtartás Isten különös gondviselésének muve a Jézus Krisztus követésére oszintén törekvo hívo életében. Isten újjászületett gyermeke a Szentlélektol támogatva, gyöngeségei ellenére is gyoz kísértései felett és mindvégig huségesen megáll Jézus Krisztus mellett, végezetül pedig elnyeri az örök élet koronáját.

 

 

9. A Szentlélek munkája

 

Hisszük, hogy a Szentlélek szüntelenül munkálkodik az újjászületett ember szívében és életében. Tanítja, vezeti, tanácsolja, megfeddi, bátorítja és vigasztalja a hívot, lelki gyümölcsök termésére késztet, képessé teszi arra, hogy Istennel és testvéreivel valóságos közösségben élhessen; esedezik érette és elpecsételi a teljes váltság napjára.

Hisszük, hogy a Szentlélek Isten dicsoségére, Krisztus testének építésére a gyülekezet tagjainak tökéletesbítésére kegyelmi ajándékokat oszt megváltott és megszentelt gyermekeinek. A Szentlélek ezeket az adományokat bölcs elhatározásának megfeleloen ajándékozza azoknak, akik erre törekednek. Senki sem kapja meg a kegyelmi javak összességét. Ezért szükséges, hogy a tagok - anélkül, hogy a gyülekezet jó rendjét megzavarnák - alázatosan és mégis készségesen szolgáljanak egymásnak a sáfárságra nekik adott lelki ajándékokkal.

 

 

10. A bemerítés

 

Hisszük, hogy a bemerítést az Úr Jézus Krisztus rendelte. A bemerítés az újjászületés jelképe, a megváltóba vetett hit szeretetbol és engedelmességbol fakadó gyümölcse, Krisztussal és az o testével a hívok közösségével való egyesülésünk kiábrázolása.

 

Bemerítésben csak az részesülhet, akinek életében láthatóak a megtérés gyümölcsei; aki az Úr Jézus Krisztusba vetett hitérol vallást tett és bemerítését önként kérte. Jézus Krisztus rendelése és az apostolok példája nyomán a bemerítendot az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevére teljesen a vízbe merítjük.

A bemerítéssel az újjászületett ember ünnepélyesen vallást tesz arról, hogy bunös életével szakítva, magát mindenestol átadja Jézus Krisztusnak. Isten a bemerítésben részesülo embert bizonyossá teszi arról, hogy amiképpen meghalt és eltemettetett Jézussal együtt a bunnek, akképpen föl is támad vele együtt új életre. A bemerítés által kiábrázolt igazságok a bemerítendo szívében munkálkodó élo hit által válnak foganatossá.

 

 

11. Az úrvacsora

 

Hisszük, hogy az úrvacsorát Jézus Krisztus szerezte, hogy azzal rendszeresen élve, hálaadással emlékezzünk végtelen szeretetére, és cselekvo módon hirdessük halálát, amíg visszatér.

 

Az Úr Jézus halálának emlékjegyeiben, a kenyérben és a borban azok részesülhetnek, akik újjászülettek, hitük vallomására bemerítkeztek, Istennel és embertársaikkal rendezett közösséggel élnek.

 

Az úrvacsora jegyei - a kenyér és a bor -, Krisztus megtört testének és kiontott vérének jelképei. Ha ezeket hittel, a Megváltóra emlékezve vesszük magunkhoz, a Szentlélek által lélekben egyesülünk Urunkkal, mert a külso cselekmény során megújul bennünk a bizonyosság: Immánuel! Velünk az Isten.

Az úrvacsorában, Krisztussal való közösségünkkel egyidejuleg kiábrázolódik és megújul testvéreinkkel való közösségünk is.

 

 

12. A gyülekezet és az egyetemes egyház

 

Hisszük, hogy az újszövetségi gyülekezet azoknak az újjászületett és bemerített hívoknek a közössége, akik Jézus Krisztust megváltójuknak elfogadják és az O Igéje szerint élnek.

 

Valljuk, hogy az újszövetségi gyülekezet nyilvánvaló ismertetojegyei: a tiszta igehirdetés, a bemerítés és az úrvacsora ige szerinti alkalmazása, az imádkozás és az éneklés, az önkéntes adakozás, a szeretetszolgálat és a gyülekezeti fegyelem.

 

Hisszük, hogy van egy szent, egyetemes és láthatatlan egyház, ennek feje Jézus Krisztus és tagjai a különféle látható egyházak tagjai közül mindazok, akik a bárány vérében megmosattak és újjászülettek.

 

Hisszük, hogy gyülekezeteink az egyetemes egyháznak, Krisztus testének élo részei és minden esetben, amikor a Szentírásra épülo hitelveiket a gyakorlatban következetesen megvalósítják, a láthatatlan közösség látható képmásai.

 

 

13. A gyülekezet tisztségviseloi

 

Hisszük, hogy az Úr a gyülekezetek tanítására, gondozására lelkipásztorokat, presbitereket és diakónusokat hív el a családi, a társadalmi és a gyülekezeti élet terén feddhetetlen és példamutató gyülekezheti tagok közül. Az elhívást Isten, a Szentlélek vezetését kéro és annak engedelmeskedo gyülekezet választása által teszi nyilvánvalóvá. Az elhívottakat, miután hitükrol és elhivatásukról vallást tettek, lelkipásztorok és presbiterek kézrátétellel és imádsággal avatják föl a szolgálatra, a gyülekezet színe elott.

 

A tisztségviselok a Szentlélek és az Ige tanácsolása és rendje szerint szolgálnak; a lelkipásztorok és presbiterek elsosorban a lelki munka végzésére, a diakónusok az anyagi ügyek intézésére hivatottak. Semmiképpen sem uralkodhatnak a reájuk bízott gyülekezeten, de jó munkájukért, alázatos, huséges és felelosségteljes szolgálatukért megkülönböztetett tisztelet illeti meg oket.

 

 

14. A gyülekezeti fegyelem

 

Hisszük, hogy a gyülekezeti fegyelem Istentol rendelt eszköz a gyülekezet Szentírásra épülo rendjének, erkölcsi és tanbeli tisztaságának és a gyülekezeti tagok egészséges lelki életének megorzésére. Arra törekszünk, hogy a Jézus Krisztushoz huséges tagokat a helyesen hirdetett Igével neveljük és erosítsük. Azt, aki ennek ellenére mégis vétkezik, mento szeretettel fenyítjük elobb személyesen, azután tanúk jelenlétében, vagy ha ez nem elegendo, akkor a gyülekezet színe elott.

 

A fenyítés célja, hogy a tévelygot útbaigazítva, a könnyelmut megintve, a vétkezot megfeddve, a bun hálójából kiszabadítsa. Azt a gyülekezeti tagot, aki bunéhez ragaszkodik és az enyhébb fenyítéket ismételten megveti, végso esetben kizárjuk a gyülekezetbol, hogy magára maradva, lelki nyomorúságát fölismerje és oszinte bunbánattal visszatérjen a Megváltóhoz és a gyülekezethez.

 

 

15. A bizonyságtétel

 

Hisszük, hogy a Szentlélek minden újjászületett embert fölhatalmaz a bizonyságtételre és képessé tesz arra, hogy az örömüzenetrol, a szívében lévo reménységrol és az életben naponta megnyilvánuló kegyelemrol bátran vallást tegyen Isten gyermekeinek és mindazoknak, akik még nem jutottak Jézus Krisztussal élo közösségre. A bizonyságtétel akkor kedves Isten és emberek elott, ha nem csupán szavakban, hanem velük összhangban álló cselekedtetekben is megnyilvánul.

 

 

16. Az imádság

 

Hisszük, hogy az imádság az ember Istennel való közösségének fenntartója és elmélyítoje. Az imádkozás lehetoségét Isten kínálta föl az embernek. Imádságban fejezzük ki hódolatunkat és hálánkat mennyei Atyánk iránt, imádságban járulunk Istenhez a Jézus Krisztusban felkínált bunbocsánatért és imádságban tárjuk fel kéréseinket és kívánságainkat annak, aki mindent megcselekedhet. Szükséges azonban, hogy az imádság hitbol fakadó és Istennek az Úr Jézus Krisztusban kinyilvánított akaratával összhangban álló legyen.

 

 

17. A nyugalomnap

 

Hisszük, hogy Isten a nyugalomnapot lelki és testi felüdülésünkre ajándékozta. Ezen a napon idonk javát igetanulmányozásra, istentiszteleteken való részvételre, imádságra, a közösség ápolására szenteljük. A nyugalomnapon az irgalmasság cselekedeteit és az elkerülhetetlen közérdeku munkákat kivéve, minden köznapi, fáradságos tevékenységtol tartózkodunk. A nyugalomnapot - az Úr Jézus Krisztus föltámadására emlékezve és az apostoli gyülekezet gyakorlatát követve - a hét elso napján, vasárnap ünnepeljük.

 

 

18. A házasság

 

Hisszük, hogy a házasságot Isten szerezte, hogy a házasfelek az O szent akaratának megfeleloen, holtig tartó szeretetben és huségben, egymás örömére és támogatására éljenek és gyermekeket neveljenek. Isten rendelésének az a házasság felel meg leginkább, amelyet kölcsönös és tiszta vonzalom alapján, a Szentlélek vezetésére és az Ige tanácsára figyelve, józan megfontolással köt meg a szellemi, lelki és testi szempontokból egymáshoz illo férfi és no.

 

Az elválást -házasságtörés esetét kivéve - Isten Igéje alapján megengedhetetlennek tartjuk. A házasságtörok nem mehetnek be Isten országába.

 

Az elválás után magára maradt fél, volt házastársának élete végéig lehetoleg ne kössön újabb házasságot. Elismerjük azonban, hogy "jobb házasságban élni, mint égni" ezért, a magára maradt fél újabb házasságkötését tudomásul vesszük.

 

 

19. Az államhatalom

 

Hisszük, hogy az államhatalom Isten rendelése a jórend fenntartása és megorzése érdekében. Feladata a jót cselekvok megjutalmazása és a gonosztevok megbüntetése, a nép jólétének, szellemi fejlodésének elomozdítása, az ország biztonságának védelmezése és az egyetemes emberiség javának munkálása. Az Ige tanácsa szerint a felsobbséget tiszteljük, törvényeit és rendeleteit huséggel megtartjuk. Imádkozunk érette, hogy feladatát betöltve, békességben élhessünk.

 

 

20. A végso dolgok

 

Hisszük, hogy az ember élete a halállal nem ér véget. A halálban a lélek különválik a testtol. Az elhunytak lelke tudatos állapotban van és így a hívok lelke azonnal élvezi a megváltottak örömét, a hitetlenek lelke pedig szenved. Ez az örvendezés, illetve szenvedés azonban csak az eljövendo ítéletkor éri el teljességét, amikor a lélek a föltámadott testtel egyesül.

 

Hisszük, hogy Jézus Krisztus ismét eljön erre a világra, mindenki által láthatóan, teljes hatalommal és dicsoségben. Akkor bekövetkezik a halottak föltámadása, azután pedig mindenek megítéltetése és elkülönítése örök boldogságra vagy örök gyötrelemre. Sátán az örök tuzre vettetik, halál nem lesz többé és minden földi szenvedés és nyomorúság véget ér.

 

© Chicago Hungarian Baptist Church